Én vagyok a páfrány monszuna

Arra várok, hogy a blogomat majd olvassa, a blogomat majd olvassák, a blogomat majd Für Anikó olvassa az Örkény színpadán, blogszemle hárompontnulla, hirdetik majd, közben élem az életem, mint egy latin tánc, táncolok benne ahelyett hogy írnám, írnám már hogy legyen mit felolvasni, hogy legyen mit megélni és a füledbe súgni tánc közben, nem csak ide a telefonba mellégépwlge mellégépelve hanem betűkbe fojtani a bánatom mint egykoron, tisztességesen, amikor még volt bánatom, amiután azóta is csak bánkódóm. Írok. Ti írtok. Ti írók!