Kérsz egy falatot a sajtburgeremből?

Reggeli rádiószemle. Jóreggeltkivánok, ez a zemeregykosútrádió, a pontos idő – hat óra.

– Hazaérkeztek az ott rekedt magyarok.
– Csókolom néni, most hazaérkeztek vagy ott rekedtek? Ha három mondatnyi tartalmat teccik egy szalagcímbe gyömöszölni, az nem lesz ütös, hanem értelmetlen csupán.
– Az RMDSZ túlnyerte magát.
– Csókolom néni, értem én, hogy a nyelv változó, de csókolom, ne a néni változtassa már. De most látom, nem is a néni ilyen szellemes (még csak az sem), hanem az egész INTERNET, ha már valami tőkéslaci nem tud magyarul, akkor már senki sem, mi.
– Egyelőre nem tudják, hány turista nem tudott elutazni.
– Biztos, hogy ők csak egyelőre nem tudják, vagy netán azt nem tudják, hogy egyelőre hány turista nem tudott elutazni, néni kérem? Értem én, hogy kötetlen szórend meg minden.
– A nyomozás vezetője azonban nem mondta meg, mekkora összegről van szó.
(nyelvöltve) Nem mondom meg, be-be-bee!

Már reggel hatkor ez a szavakereje, baszki, még szerencse, hogy a déli krónikát nem hallom, gondold el, addigra már négy órányi gyűlik össze.