Ne aludjá, Juci, hallod, buli van!

Nézd, kár azon gondolkoznod, hogy nem érted az embereket, mert én sem értem, és amikor el kezdek azon gondolkozni, hogy miért is nem értem őket, akkor csak még szomorúbb leszek, pedig teljesen felesleges ezen rágódni, mert úgy sem fogom őket megérteni, éppen ezért kár is mindezen gondolkozni, inkább te is szoktál olyat játszani, hogy el kezded itt, és csak körbe–körbe–kasul haladsz, de tudod, hogy soha vége nem lesz, csak szővöd egymás után a szavakat glédába, egyiket másik nyomában szorosan, hátha így majd értelmet nyernek talán, és meg tudod azt a választ, amelyikhez mindenki keresi a kérdést.