mongyuk nemtudom mirevalo de SUPAGEIL

Úgy énekel, mintha semmi hangja nem lenne, és nem az Ipszilon dadog, én bár szeretem mindezért, az a különbség mindcsupán, néhány éve még hogy szorgosan teletömtem kontaktokkal a telefonom és ügyeltem rá, kínosan hogy véletlenül otthon ne felejtsem, mert mi lesz VÁZÉ, most meg már legszívesebben bedobnám a kanapé alá játékként a nyúlnak, ÉN pedig befeküdnék a sátor legmélyére, hogy csak azért dugjam majd ki belőle, hogy megnézzem a napfelkeltét Taliándörögdön, aztán irány fogmosás.

With a thousand kisses
every second I think of you
come back it’s fine
bring some wine
and leave my mind
forever