A használat alapú szoftver igénybevételről

A szoftverbérlés intézményét életképesebb koncepciónak látom az egyszeri termék vásárlás módszerénél. Természetesen ez a vállalkozástól újszerű marketing stratégia kidolgozását követelné meg, nem volna önmagában életképes a többek között az AIDA modellre építő, villamosokra festett Vista reklámok üzenete. Az illegális szoftverhasználat ellen fellépő szervezetek gyakorlatilag a birtokolt licencek alapján döntik el, jogosultak vagyunk-e a szoftver használatára vagy sem, – vagy az ő terminológiájukkal élve – bűncselekményt követünk-e el. A felhasználó pedig valójában nem birtokolni akarja a terméket, ő csak dolgozni szeretne vele, alkalmazni kívánja a megoldandó problémájára, és e kettő szemlélet között húzódik az érdekellentét. Míg gyártói oldalról a lincencek minél nagyobb volumenű értékesítése a cél, a felhasználó – a példányszámát tekintve – csak egy terméket akar használni, azt akár otthon, akár az irodában, vagy akár a repülőn egy üzleti tárgyalás felé tartva. Hogy ez fizikailag hány kópiát tesz ki, érdektelen a számára. Ugyanúgy, ahogy a felhasználó egy újabb szoftver verzió megjelentével nem a Vistára vágyik, egyszerűen szeretné használni a korszerűbb változat nyújtotta előnyöket, uram bocsá’ az időközben a termékbe applikált hibajavítások is érdeklik.

A szoftverbérlést a bevált gyakorlattól függő – féléves, éves – idő alapon képzelem. A vásárló leteszi voksát az általa megszokott termék mellett, amelyet a szerződésben foglalt időtartamig jogosult használni. A felhasználási idő lejártával jogában áll azt további időszakra meghosszabbítani. Ez a metódus nem fizetteti meg a már nem használt, csak a polcon porosodó szoftverek licencköltségeit, mindazon által – átgondolt közgazdasági modellben – a vállalatot többlet bevételhez jutatthatja azzal, hogy azon fogyasztók, akik egyszeri összegként nem lennének képesek a termék árát megfizetni, az idő alapú konstrukció folyományaként gyakorlatilag hitelhez jutnának. A szoftverbérlés szerződésének keretében a felhasználó jogosult volna egy új verzió megjelenésekor a bérlet lejártával a következő időszakra már az új termékre kötni bérletet. A szoftverbérlés koncepciója jól alkalmazható az időben vagy funkcióban korlátozott ingyenes termék demókhoz is.

Te hogy látod?