A blog vajon mi?

A blog olyan, mint a csokoládé. Van belőle kerek, szögletes, rövid és hosszú, gömbölyű, lapos, és mindenféle egyéb, amit csak készítenek a világon. Sok aspektusból meg lehet közelíteni, vajon mi is a blog pontosan, természetesen egyedüli definiciót nem találhatunk rá. Első nekifutásra érdemes lehet a szó precíz értelméből kiindulni, mely szerint a blog egy web log, azaz weben vezetett napló. Magyarra lefordítva a szót, a hosszú évszázadokon át titokban vezetett írásos, személyes naplók online változatairól van szó. Önmagában már ez az állítás sem állja meg a helyét, hiszen elhangzott egy fontos kulcsszó, személyes naplóról van szó, és nem ártana tisztáznók, ez alatt mit is értünk. Egy privát, csak a szerző által olvasott (illetve főképpen írt) alkotásról beszélünk, vagy személyessége azt takarja, hogy a naplónak írója kiadja a külvilág felé titkolt énjét is, netán mindkettőben vélünk felfedezni igazságot. A blog természetétől fogva alkalmatlan arra, hogy azt csak a szerzője olvassa. Hogy rögvest magamnak mondjak ellen, noha technikai fogásokkal ez megoldható, az esetek többségében a blog (szokás még journalnak is nevezni) egy a széles publikum számára hozzáférhető, valamely személy énjét feltáró, weben vezetett naplót takar. Akkor most felejtsük el mindazt, amit idáig megbeszéltünk.

A webes publikálásnál az egyre okosabb eszközök, ill. az egyre kevesebb szakértelmet kívánó segédek elterjedésének köszönhetően manapság mi sem egyszerűbb. A web hőskorában ezek többnyire statikus weboldalak voltak, főképp’ a site szóval jellemzték őket, noha azt jelentésében jóval tágabb fogalomban értelmezhetjük. A CGI/PHP berobbanásával boldog-boldogtalan belefogott a dinamikus weboldalak — úgy nevezett — portálok készítésébe, amelyek funkcionalitásukban megegyezhettek a korábbi site-okkal, ennek ellenére ők már portálok voltak, még ha a portál pontos jelentése is árnyalatnyi különbségeket takar. Manapság pedig ha készítesz egy oldalt, akkor blogod van, blogot írsz, pedig az esetek többségében ugyanazt csinálod, mint elődeid tíz évvel ezelőtt, csak más eszközökkel, más szempontok szerint, más elvárásoknak eleget téve. Minthogy a blog eredetéből fakadóan egy ember belsőjét igyekezett feltárni, megszülettek mellette a szakmai, közösségi, tematikus és még tengernyi skatulyába gyömöszölhető blogok.

A Wikipedia weblog szócikke szerint a blog egy olyan típusú webes megjelenés, ahova rendszeresen publikál a szerző, a megjelentetett tartalmak pedig fordított időrendben jelennek meg. Kiemeli még azt is fontos jegyként, hogy a szerzőnek egy egyszerűsített webes beviteli felületen nyílik lehetősége a tartalmak beküldésére, azok pedig egy előre elkészített sablon alapján épülnek be az oldalba.

A weblogok gyakran frissített oldalak, melyek más cikkekre mutatnak a weben, gyakran megjegyzésekkel és azonos oldalon megtalálható cikkekre mutató linkekkel. Egy weblog egyfajta folytonos utazás egy emberi útikönyvvel, akit megismersz. Sok útikönyvből lehet választani, és mindegyiknek saját olvasótábora van. Bajtársiasság és együttműködés van a weblogokat vezető emberek között.

A kettőség rányomja bélyegét az egész kérdéskörre, emiatt nem alkothatók egy mindent magába foglaló definíció. A Weblabor magazin hasábjain többször éles vitaparázs alakult ki a blog mögöttes tartalmát és webes formáját tekintve. A kézzel írott illetőleg weben vezetett naplók közti feszültség odáig vezetett, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem jeles hallgatója, Nagy Máté TDK-ja témájául választotta a hazai blog helyzetet, illetve zusammen az egész bloggolási kérdéskört. A bírák szerint ez pedig olyan jól sikerült, hogy második helyezettnek szavazták Bolyongás a blogoszférában — a blog pszichológiája dolgozatát. Ez pedig nem az írót, mindinkább a zsűrit minősíti, megtoldva azzal morzsával, hogy szemtelenül sok benne a máshol már ugyanazokkal a szavakkal leközölt gondolatsor.

A tanulmány elején leszögezi Máté, hogy a TDK kapcsán kezdett el naplót vezetni többedmagával, s már ez is felébreszti az emberben a gyanút, kiváltképp ha a szóbanforgó napló címe is a keze ügyébe kerül. Ekkor ugyanis kibújik a szög a zsákból: tényleg egy olyas valaki kíván értekezni a blogokról, akinek halvány lila gőze sincs arról, hogy mi az? (Bátorkodnám feltenni a jámbor kérdést, hogy is lehet, hogy ez a dolgozat a második lett? A TDK pályamű nem elérhető online, nekem pedig sajnos nem áll módomban online azt közölni, ellenkező esetben véletlenül egy vágólap művelet nyomán a Google kiköpné az egyező paragrafusokat, a HVG vagy Tarsoly Ildikó pedig tegyük fel beperelné Mátét szerzői jogsértésért*. No, de ne akadjunk fent effajta csekélységen, lépjünk tovább.

A hazai bloghelyzet feltérképezéséhez vette az ingyenes Freeblog égisze alatt tevékenykedő bloggerek sokaságát, és többek között ebből gyűjtötte elemzései alapjául szolgáltaló mintákat, amint Ön már csóválja a fejét, valóban elég bután. Tudniillik a Freeblog noha valóban az egyik legelső hazai szolgáltatás, igen nagy számban vezetnek naplót más tárhelyeken is (Blogger, Blogtér, Blogol, hogy messzire ne menjünk), továbbá abbéli megközelítés is, hogy a naplóírók túlnyomó többsége lány, hamar megbukik az előbb említetettek miatt, ez mind-mind a Freeblog homogén mintájából következik, még talán az is hitelesebb lett volna, ha megkéri a házigazdát, hogy szolgáljon reprezantív statisztikával.

A dolgozat fennebb említett hipotéziseit blogkutatással kívánt a szerző igazolni, módszeréül pedig a kérdőívet választotta, és a megkérdezettek válaszaiból igyekezett konklúziót levonni. Ha nem akarjuk ennyire elvontan boncolgatni azt, ami tulajdonképpen nincs is, szakadjunk el Máté — nevezzük úgy — sajátos gondolatvezetésétől a blogvilág megismeréséről. Ha Ön valóban kiváncsi a blog mibenlétére, kezdje el azokat olvasgatni, nyisson egyet magának is, ossza meg gondolatait a billentyűzettel — két év múlva visszatérünk.

* Szerkesztőségünk nem kívánja Nagy Mátét személyhez fűzödő jogaiban megsérteni. Természetesen lehetséges, hogy az idézett bekezdésekhez az eredeti szerzők jóváhagyásukat adták, de ebben az esetben jogi tanulmányainkra alapozva úgy tudjuk, hogy a felhasznált irodalmi forrásokat kötelező megjelölni, az idézett szövegrészeket pedig egyértelműen feltüntetni. Ezek közül valamennyi elmaradt, továbbá a dolgozatban nem jelöltetik egyetlen egy forrásmunka sem, így joggal feltételezhető, hogy Nagy Máté írásának alapja tisztán saját kutatómunkája. Ebben az esetben természetesen helyreigazítást adunk.