Átjöhetsz mosogatni

Gyűlölöm a rasszistákat.

Varsó hídja

És most nem arra gondolok, hogy Zságer Balázs bortól részegülten szempillantás alatt romba döntötte a lengyel barátságot, amit a három napos rendezvényen [az A38] Hajó és [a Lengyel] Intézet serényen épített, sokkal inkább arra a folyamatosan tapintható finom ellentétre, ami átszövi a mindennapjaidat, ami csak arra vár, hogy kitörjön belőled. Hetykén felszállt, szotyizott is a földre, ideig-ideig nézték csak bambán, de mind inkább feszülten, mire erőt vett magán az egyik, hogy talán nem kéne, úgy fogalmazott nem illendő, de az illendőség csak úgy pergett róla mint a napraforgómag alá, postás is beszállt, hogy cigány vagy meg állat, az meg csak helyeselt, hogy állat és kefél egész nap mert azt szereti, kontrázott a néni, hogy nem cigány vagy te cigány, egyre megy, nem erről van szó, hanem hogy a szotyi földre nem való, de a postás csak húzta, hogy nem nevelt meg senki, mondott talán mást is, de következő megállónál már szállt is lány, segítette a postás ahogy rúgott a hátába a féreg akkorát, hogy csak nyögött alatta s mielőtt a következőt én rúgtam volna szelíden az arcába, leszálltam a következőnél, hogy keressek a zsebemben egy félig megtört musztángot. Rettentően jó segge volt a lánynak.