Sötét, hűvös helyen tartandó

Példás eredmény, amit a Critimal Massnak sikerült elérnie itthon, az eredeti célon azonban lassan túl kell lépni, új feladatokat kell kilátásba helyezni. Kezdődött mindez azzal, hogy a rendezvény napján kijárták a fiúk az ingyenes BKV-t, én azonban más téren látnék még fejlődnivalót. Talán radikális az a nézetem, miszerint a kerékpár használatot is jogosítványhoz kötném, de közel sem alaptalan. A KRESZ mint szabálysor lehet olykor logikátlan, vicces is talán néha áthágni a rendszert, de KRESZ nélkül igencsak megborulna az amúgyis kaotikus közlekedés. A biciklisek pedig erre rátesznek még egy lapáttal.

Azt a mai napig sem sikerült megértenem, hogy biciklis futárok, akik mintha naponta tekernek, az egyirányú utcán miért szemben közlekednek? De nem egy-egy, elszórtan, nem, az összes. Aki nem hiszi, látogasson el a Hollán Ernőbe, időzzön el néhány percet a kutyaszarok barátságos társaságában, és meggyőzödhet minderről a saját szemével. (A belvárosban igen gyakori megoldás a keskeny utcákból kifolyólag a rögzített menetirány, de nem kell hozzá nagy felismerőképesség, hogy felfedezzük, a párhuzamos utca pont a számunkra kedvező irányban halad.) Az iménti önkényes cigaretta szünetem közben kísértem figyelemmel egy fiatal lányt, akire először amiatt kaptam fel a fejem, hogy vajh’ miért a jobb oldalon teker, majd szemtanúja voltam annak, amint teljesen magabiztossággal tekert át a piroson, hogy beforduljon az egyirányúba, persze hogy menetiránynak szemben. Ilyennek nem bicikli, hanem hintaló kell a segge alá.