Eyes For You

Előkészületek nem kellenek, erősek vagyunk. A természetet is kordában tartjuk. Aztán néha nem. Olyankor jön az árvíz, és jajaj, falvak elúsznak, segélyek, kártérítések. Sok-sok pénz. És akkor most jön az én hülye agyam. Minden évben ez van. Kicsit többet esik az eső, hirtelen jön felmelegedés, a hegyekben kivágott erdők pedig már nem tartják meg a lezúduló csapadékot. Ergo úszik fél Magyarország. Az állam pedig szomorú szívvel mélyen a pénztárcájába nyúl, és nagylelkűen pénzt ad. No de, ez minden évben várható. A baj pedig többek között abból fakad, hogy nincsenek megfelelően kiépítve a csatorna hálózatok, nincsenek felkészülve a települések egy-egy nagyobb áradásra. Mindeközben pedig panaszkodsz, hogy vidéken nincs munkalehetőség. Akkor mi volna, ha nem balfaszkodnál. Mi lenne, ha ezen munkanélküli réteg szépen kézbe venne ásót-kapát, és kiépítene egy olyan rendszert, hogy jövőre ne ússzon el egy hevesebb esőzés után a disznó-tehén. Á, nem ingyen. Van nekünk sok pénzünk. Tudod, amit elkülönít a tárca súlyos esetekre. Abból kaphatna mindenki fizetést, csökkenne a munkanélküliség, javulna az életszínvonal et cetera, und segélyeket és kártérítéseket sem kéne senkinek sem fizetni. És a malac is megmaradna.