Rhythmbox versus Listen

A minap találkoztam egy viszonylag friss keletű médialejátszóval a Listen személyében. Vizsgálatunk tárgya GTK-s alkalmazás, jellemzőit tekintve mondhatnánk, hogy iTunes-klón, de melyik jó minőségű zenejátszó nem az. Winamp hax0rok kíméljenek. A HUP-on publikált Rhythmbox újdonságok posztomhoz fűzte kommentárként Attila, hogy létezik alternatíva. Lássuk csak.

A Listen, avagy Listen GNOME sajnos meglehetősen gyermek cipőben jár. Noha erre engedne következtetni a 0.3.1-es verziószám is, több beharangozott funkciója sem volt elérhető a programnak az általam tesztelt környezetben (Ubuntu Breezy / Linux 2.6.12). A csatlakoztatott iPodomat nem érzékelte, valamint a generált lejátszólisából sem tudott CD-t írni — Python kivételt keletkezett a háttérben. Hátránya továbbá, hogy CD íráshoz külső alkalmazás (Serpentine) szükségeltetik, míg a Rhythmbox megoldja ezt házon belül a Nautilus beépített CD írójával.

Képernyőfotó a Rhythmbox lejátszóról

Főként sebessége miatt éri szó a ház elejét, ha a Rhythmbox kerül terítékre. A Listen valóban érezhetően gyorsabb, jobb felhasználói élményt nyújt használat közben (főleg miután javították a maximális processzor használtságot eredményező bugot, ómg). Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy míg a Rhythmbox XML alapú adatbázist használ, addig a Listen fejlesztői szemfülesebbek voltak, és SQLiteban tárolják az adatokat. Kényelmes a Listen részéről a Last.fm integráció, a számok léptetésénél az átkeverés (crossfade) és OSD képessége, és biztos sokaknak szimpatikus feature az automatikus dalszöveg keresés is (hogy onnan pedig egyből ollózhasd a blogodba, lól). Rendelkezik beépített tagszerkesztővel, amellyel ugyancsak fölényben van a Rhythmboxszal szemben, aminél jelen esetben még csak CVS-ben van a támogatás. No de, hogy ne csak jót szóljunk róla: csak playlistről képes számokat játszani, album vagy előadó szerinti lebontásban nem, ami igencsak kérdőre vonja az alkalmazás mindennapos használatát. Az érzékelhető teljesítménybeni különbségnek pedig van további oka: a Listen menüjében szerepel egy Refresh database opció, míg a Rhythmbox ezt transzparensen, felhasználói beavatkozás nélkül megoldja. Ez pedig roppant kedves tőle. A kivülről módosított ID3 tagek kisvártatva frissülnek a Library-ben is, míg Listen alatt erről nekünk kéne gondoskodni.

Alapvetően koncepcionális különbség van a két program között. Míg a Listen az öreg motoros, mondhatnók fapados felhasználóknak kíván trendi, all-in-one alkalmazást nyújtani, addig a Rhythmbox könnyedén simul az egy ideje már a GNOME és szerves részét képező alkalmazások új szellemű táborába. A főihlető forrás természetesen az OS X, de a jó ötletet nem szégyen átvenni. A Rhythmbox pedig egy jó ötlet.