Borsóleves tavaszi tekerccsel

Avagy a blogger fiú és a naplóíró lány találkoznak.

Hallottad az új trendet? Viven már megsértődni is lehet. Halálosan. A következőt kell tenned: jelölj be valakit bary-nak, akit már láttál egyszer az utcán, de semmiféleképpen se legyen közelibb ismerős, mert az már snassz. Majd amikor az újdonsült barátod visszaír, hogy ne haragudj, de mit jelöljek rajtad, amikor még életemben nem beszéltem veled egy heló-nál többet, akkor durcásan, se szó, se beszéd szakítsd meg a friend requestet. Te jó ég.

Édesapám szerint nem illdomos, hogy úgy veszem fel a telefont, hogy mijafasz, még ha tudom is, hogy ki hív. Sokat romlott szerinte az emberek telefon-kultúrája. Van benne amúgy igazság, mert már lassan azt is sms-ben küldöd anyádnak, hogy tele a pelus. Abbéli érvelésével azonban, hogy ragaszkodjunk a halló! tessék formához nem teljesen értek egyet, lévén alapvetően ez a szokás azon alapszik, hogy nem tudod ki a hívó fél, így udvariasan, személytelenül köszönsz neki. Mióta azonban képesek a kommunikációs eszközök a hívó kijelzésére, ezt csupán felesleges megszokás talán.

Tegnap voltam D koncertjén (aka Masszív) a Süsiben. Jó volt. Csak azt nem értem, miért nem a Masszív van a Sziget nagyszínpadon, egy olyan fos, mint Ska-P meg valami utolsó lebúj bárban. Kizárólag zenei aspektusból. Amúgy igéretet kaptam, hogy ezentúl minden hónapban lesz Masszív koncert. Legközelebb a Blue River hajón, április 18-án.