Grafikus környezetek, a’ la cart

Újabban egyre-másra érkeznek érdekes koncepciók a nyíltforrású grafikus munkakörnyezetek világából. Míg hosszú évekig az alapvető cél a stabil, más operációs rendszerek alól érkezők számára is otthonos, felhasználóbarát munkafelület kialakítása volt, úgy léptek ezen a kívánalmon túl, lévén a GNOME és KDE tudásában és megjelenésében is már rég túlszárnyalta a Windows buta, a 3.1-es szériák óta hurcolt koncepcióit, kényelmessége pedig az OS X-ével vetekszik.

A Planet Diaz nem olyan régen publikálta a következő generációs KDE (4-es verzió) vázlatait. Ahogy a mockupokból kítűnik, igen éles váltásra szánták magukat a fejlesztők.

KDE 4 mockup

A korábbi, alkalmazás orientált szemléletet egy feladat központú aspektus fölözte le. Ha eltekintünk a különféle iconbarok, toolbarok és további speciális, deszktopra kihelyezett shortcutok használatától, akkor jelen esetben adott néhány menücsokor, amelyekben valamilyen hiearchikus szerkezetben, okosabb felületeken többnyire programtípusok szerint bontva fellelhetők az indítani kívánt alkalmazások. Az új szemlélet ezzel szemben azt a kérdést teszi fel, hogy mit is szeretnénk csinálni, vajon miért is ültem le a gép elé? Új tartalmat szeretnénk létrehozni (Create)? Szöveges dokumentumot, prezentációt, képet vagy netán blogposztot? Esetleg kapcsolatba szeretnénk másokkal lépni (Communicate)? Csevegni a barátaimmal, levelet küldeni a főnökömnek vagy felhívni a kedvesemet? Választhatjuk a beállítások szekciót is, ahol a munkakörnyezetünk ill. kapcsolódó alkalmazások konfigurációját hangolhatjuk (Configure).

A webes trendeket figyelemmel kísérők tapasztalhatták, hogy egyre divatosabbak a letisztult, nagy ikonokkal, ábrákkal dolgozó munkapultok, amelyek végsősoron a felhasználót segítik a jobb tájékozódás végett. Hasonló irányelv figyelhető meg a KDE 4 képernyőterveit bogarászva is, vessünk csak egy pillantást az újszerű vezérlő központra*.

A KDE 4 vázlatainak napvilágot látását követően mutattam be a HUP-on, mi várható a szomszédos telken, avagy milyen újításokra számíthatunk a GNOME-ban, ami a megjelenést illeti. Amíg a KDE esetében már konkrét tervek fogalmazhatók meg, addig a GNOME-os fejlesztések még csupán ötlet szintjén keringenek a neten. Jon Manning hozta le nemrég skicceit, amelyben egy lehetséges irányelvét vázolja a GNOME grafikai megjelenésének. A struktúrális felépítést nem bolygatta meg, ő is inkább egy egyszerűsített, modernebb érzetű felületben gondolkozott. Jon szerint ezen tervek azok, amelyekre legkevésbé lehet számítani a jövőben megjelenő kiadások kapcsán, mert számos olyan technológiai fogásra épít, amely a GNOME jelenlegi túlzott kompatibilitási rétegei miatt nem kivitelezhető. A GNOME hovatovábbját nagyban az is befolyásolja, hogy olyan csöppnyi cég, mint a Novell vagy Sun disztribúciójukat GNOME-alapú grafikus környezettel szállítják, így amíg a KDE-sek szabadon fantáziálhatnak radikális újításokról, addig a GNOME keze kötött, meg kell felelnie egyfajta indusztriális standarnak. Ez nem is feltétlen baj. A némileg már a Novell Desktop Linuxban is implementált újításokról a Flickr-en tekinthető meg egy galéria.

GNOME mockup

Amíg a két nagy versenytárstól harsog a mezőny, érdemes kicsit a színfalak mögé kukkantani. A KDE nagyon kényelmes, jól használható felület, ám az idők folyamán a rengeteg képességének köszönhetően egyre csak hízott, s hízott. Ezt ismerték fel a SimpleKDE projekt tagjai, és előálltak a KDE újragondolt, karcsúsított, ám tudásában megegyező változatával. Hasonló motíváció szülte meg az Xfce kezdeményezést is, amely GTK-n alapuló, pehelysúlyú (a GNOME-hoz képest legalábbis) kompetítort igyekezett megalkotni. Ennek a kívánalomnak meg is felelt, azonban funkcionalításában, összehangoltságában messze elmarad a többeiktől. Teljesítménye azonban valóban figyelemre méltó. Végül pedig essék szó az Enlightenmentről.

Képernyőfotó az E17-ről

Az Enlighenment régi motoros, aktualítását pedig annak köszönheti, hogy készülőben van egy következő generációja DR 17 fedőnéven, amely az EFL (Enlightenment Foundation Libraries) kódtárra épül, és nem kis labdát dob fel ezzel a többieknek. A továbbiakban nem csupán egyszerű ablakkezelőként kell rá tekintenünk, a fejlesztők terminológiájában az E17 egy desktop shell lesz, és itt nem egy komplett keretrendszerre kell gondolni, amilyen például a GNOME vagy KDE. Teljesítményben is messze lekörözi társait, oly’ mértékben hatékony, hogy ugyanaz a kódbázis életképes grafikus munkakörnyezetet nyújt akár mobiltelefonon vagy PDA-n is, ami az említett párosnál csak butított verziókkal érhető el. Az E17-ről bővebben György naplójában olvashatsz.

Értékes linkek

* A bemutatott fotók és a KDE 4 közölt koncepciói csupán vázlatok, elképzelések arról, milyen lehetne a 4-es széria, milyen nyomvonalon érdemes haladnia a fejlesztésnek.