Carhartt

Másikról. Nem jó a sok gondolat. Ezért jó, ha dolgozol, tanulsz, eljársz mulatni vagy egyszerűen a barátaiddal múlatod az időd. A sok gondolat megöl benned minden rációt. Csalfa képzeteket szül, amelyeket néha valósaknak is érzel tán, de tudd – hazug mind. Csak magadat csapod be. Lelki szemeid előtt lejátszódik az esemény újra és újra, néha szerepet cserélnek a színészek, néha más térbe, időbe helyezed a cselekményt, néha új színnel gazdagítod a történetet, máskor a végletekig egyszerűsíted. Mert szeretsz játszani. Ahelyett, hogy élnél, könnyebb magad vak álmozodásba lovagolni. Megéri? Néha igen. Könyebben kimossa belőled a kínt. De vigyázz vele. Mégha édesnek is tűnik olykor, csak a vesztedet hozza. De mit is magyarázom, hisz’ te is tudod jól.

Norbi, bazmeg. Én elhiszem, hogy sok a túlsúlyos, de azt nem értem, ez miért azt vonja maga után, hogy az amúgy jóízű Sió gyümölcsléből egy ihatatlan, íztelen hugy lett, az amúgy igen nehezen elbaszható párizsi meg egy nyúlos, hering húscafat. Azért arra kiváncsi lennék, te vajon fogyasztod-e ezeket. Ha igen, minden elismerésem. Amúgy az pedig úgy látszik egy új hullám, hogy az aluljárós pizzásoknál fűszerezés gyanánt kis mosogatólevelet locsolnak rá. Az Árpád-hídnál se egyél.

Ú, poci.