Dóra üzenetet küldött Neked

Én nem vagyok biztos benne, hogy a karácsonyfát a hároméves csemetémmel együtt kell megvennem.

Levente pedig rendesen megmondta, mekkora szar vagyok. Tudd meg hát te is!

Érdekes emberek (is) blogolnak manapság. […] Nem igazán értem, hogy valakinek, aki képes így írni egész bejegyzéseket, hogy van pofája ezután kioktatni valakit a nyelvtanról… A stílusáról inkább nem is írok semmit. És az a szégyen, hogy egy karra járunk a Műegyetemen.

Nem tudom, milyen jogon ítélkezel, én sem kiáltottam ki, hogy apád vendégmunkás, pedig hát –. Ha picit tüzetesebben vizsgáltad volna a blogomat, igen hamar belebotlottál volna egy olyan posztba, amelyben kifejtem, miért írok [ill. írtam] így. Eszköz volt undorkeltésre, az ingerküszöböd finom bökdösésére, hogy lehetőleg te soha ne írj így. A stílusomról pedig kár, hogy nem szóltál; írhattad volna, mennyire gecijó.

Post script. Ne aggódj, nem járunk egy karra, de mégcsak egy egyetemre sem, te csacsi.

Kávé mellé: the only light