Írásjelek weben, helyesen

A téma nagyon kényes, igyekeztem csak azokat az irányelveket feltüntetni, amelyek már stabil támaszpontnak tekinthetők, követendők.

A magyar helyesírás szerint négy típusú, vízszintes vonal képében megjelenő írásjelünk van. Gondolatjel (–), kötőjel (‐), nagykötőjel (–) és a kivonás jele (−). A gondolatjel (en dash) és nagykötőjel funkciójúkat tekintve különbözőek, azonban képük megegyezik, az – karakterkóddal jelölhetjük őket. A gondolatjelet kell használnunk párbeszédek esetén, mondatrészek elválasztásához, szövegbe ékelésnél stb. Ez az egyetlen jel, amely előtt és mögött is egy darab szóköz áll. A nagykötőjel szoros tartalmi kapcsolat, vmettől vmeddigi tartam stb. kifejezésére alkalmas; pl. angol–magyar, Budapest–Párga mérközés. Jelölése szintén –. A kötőjel (hypen) a ‐ karakterkóddal jelöltetik, és alkalmas szavak elválasztásakor, összetett szavak felfűzésekor stb. A számos webes írófelület alkalmazta em dash írásjelnek (—) a magyar nyelvben nincs megfelelője. Használata kerülendő. Negatív előjelekhez javasolt a − kód használata, ugyanis azt a böngésző egy egységként rendereli az őt követő számmal, így kellően keskeny szélesség esetén sem válik el.

A Unicode kódtáblában temérdek különféle jelentésű és megjelenésű vízszintes írásjel található. Ezek közül nem mindegyik fér meg a magyar helyesírásban és tipográfiában. Bővebben a nyitott, még nem tisztázott kérdésekről a Wikipédia kapcsolódó Különleges írásjelek c. vitafonalában olvashatsz.

Idézőjeleinket lent kezdjük („; jele „) és fent zárjuk (”; jele ”). Belső idézeteknél használatos a francia stílusú » (jele: ») és « (jele: «) idézőjelpár is. Az angolszász hüvelyk (") alkalmazása nem helyes. A hiányjel (’) kódja ’.

Források: