La valse d’amelie piano

Alszol. A távolban mintha csörögne a telefon. Csörög a telefon, de nem akarod tudni. Alszol. Majd eljut a tudatodig, hogy feltehetően azért csörög, mert te állítottad be, hogy reggel ne aludj el. Fel kell kelni. Rutinosan lenyúlsz az ágy mellé, felveszed a telefont. Koncentrálsz, mert el kell olvasnod, hogy mit ír ki, mert ha öt perc múlva, amikor már fürdesz, megint csörög, felébred a család. De látod, hogy nem reggeli ébresztő. Keresnek. A Hippi. Beszéltek. Első ízben arra gondolsz, hogy már biztos késő, elaludtál, és ott vár rád a Teszkónál, hogy kubuzzatok. Megkérdezed, hány óra. Tizenegy. Hát az nem reggel hat. Felfogod, hogy még ma van. “Találkoznunk kell.” Az élet pedig zajlik tovább.