Sean tanulmányán értettem meg a dotted pair fogalmát, habár utólag visszaolvasva az Emacs kézikönyv idevágó fejezete is világosan fogalmaz. A cons cell kifejezés a Lisp belső listaábrázolásában nyer értelmet, amely a lista egy elemét jelöli: car-ból és cdr-ből áll. A car a hordozott adatra, a cdr pedig a lista következő elemére vagy nilre mutat – violá egyszeresen láncolt lista. Funkcionális szinten tehát a car a lista első, cdr pedig a maradék elemét jelöli; lévén nem más, mint egy pointer arra a listára, aminek első eleme a következő node. Common Lispben egyébként ezeket a beszédesebb first és rest függvény szolgálja.

A cons művelet tehát gyakorlati viselkedésétől eltekintve valójában az argumentumként kapott car és cdr párost adja vissza cons cellként. Tehát a (cons 'a nil) olyan listát formál, amely első eleme az a atomot hordozza, és láthatóan cdre-je nil, tehát következő elem nincs. A dotted pair akkor lép színre, amikor a cons cell cdr-je nem listára mutat, hanem szintén egy atomra. Lispben ez olyan annyira bevált módszer lett, hogy az eddigi (cons 'a 'b) konstrukció helyett bevezették a tisztább (a . b) jelölést. Ha egy cons cell utolsó eleme lehet pointer atomra, a kapcsolt pár (dotted pair) segítségével könnyen körkörösen láncolt listát képezhetünk a lineárisan láncolt listánkból.

(setf list '(a b c))
(setf (cdddr list) list)
=> (a b c a b . #2)

Beleírtam a Lispet az “A1″ mezőbe.

Amikor először ismerkedtem a Pythonnal, emlékszem, főképpen azt szerettem benne, hogy egyből tudtam kisérletezni, a Mindentudó Python valamennyi feladványát rögvest ki tudtam próbálni, kommunikálni tudtam az interpreterrel, interaktív módon. Most ugyanezt érzem a Lisppel.

Anno tett fogadalmam teljesítésén nagyon lendített az a momentum, amikor feliratkoztam a Lisp Course-ra. Tény, hogy az Emacs kéznél van, ha a Lisp kifejezéseket szeretném gyakorolni, mindemellett az ELM Adaptive Remote Tutor-hoz fogható zseniális távoktató keretrendszert még nem láttam.

A kiválóan szerkesztett tananyagra épülő modulok végét eleinte teszt jellegű, majd konkrét kód formájában megválaszolandó feladványok zárják, amelyeken megfelelő szintet elérve léphetünk csak a következő fejezetre. A hibásan definiált programkódoknál precíz támpontot kapunk arra nézve, milyen kifejezésnél vétettünk hibát, milyen logikai tévedés mentén hasal el a deklarált függvény.

Az egyes leckék anyagaihoz megjegyzéseket fűzhetünk, bármikor lehetőség van a kurzus pihentetésére, feladatsorok megoldásánál igénybe vehetjük a témába vágó nyelvi elemek, függvények pontos referenciáit, végezetül csupán gyakorlásképpen bármikor rendelkezésünkre áll egy [webes] Lisp értelmező.

Ideas first introduced in Lisp include the if/then/else construct, recursive function calls, dynamic memory allocation, garbage collection, first-class functions, lexical closures, interactive programming, incremental compilation, and dynamic typing. (Peter Seibel: Practical Common Lisp)

A Lisp Course-ra jelentkezés ingyenes. Az oktatócsomag hat részre tagolódik, kezdve a Lisp primitívjeivel, nevezett atomok, s-atomok, listák, majd predikátumok, logikai és vezérlési szerkezetek, alapvető funkciók, végül különféle rekurziók sít. A beépített statisztika modul bizonysága szerint 5 órát töltöttem a rendszerben, míg a teljes tananyagot elsajátítottam. A megkérdezettek 91%-a szerint érdemes Lispet tanulni.

Az újévi fogadalmak babonáját nem érzem magaménak, noha szakmai vonatkozásában mindenféleképpen érdemes elgondolkodnia az embernek azon, merre szeretne tovább fejlődni, az aktuális trendek, technológiai újdonságok mezején merre szeretne haladni, milyen területekkel kíván az újévben megismerkedni, amelyek elősegítik az adott szakterület iránti érdeklődés fenntartását, javítja a munka morált, továbbá a sokat hangoztatott tudás alapú társadalomban is segíti mindazon szellemi tőke felhalmozását, amely versenyelőnyhöz juttat minket a piacon. Meg egyáltalán, aki nem élvezi a munkáját, minek dolgozik benne?

Debasish Ghosh napokban publikált Why I should learn Lisp írása ösztönzött arra, hogy hosszabban elgondolkodjam az elmúlt év és az előttem álló újabb több száz nap lehetőségein. Az ahány nyelv, annyi ember tökéletesen illeszkedik (exact match, lól) a programozási nyelvek világára is, többek között ennek és Bártházi András Rails iránti lelkesedésének apropóján határoztam el, hogy magamévá teszem a Rubyt. Ebből az elhatározásból végül Java és JavaScript kódok szorgos írása lett, emellett pedig céges munkáim során a shell szkript programozásban is bőséges gyakorlatot szereztem. Az újévre terveim mindenek előtt a Ghosh által is érintett Lisp megismerése, a GWT és Pyjamas haladó alkalmazása, továbbá tudásom mélyítése valamennyi Google technológia kapcsán. És neked?

Szerkesztőségünk fennebbi terveihez kapcsolódó valamennyi könyvbeli felajánlást szívesen fogadja!

Illusztráció: Dr. Eick, Artificial Intelligence Programming