Plasztik Józsi ismét mellé nyúlt, de ezúttal ő is megfogalmazta ennek eshetőségét. Nem hiába, tanul a fiú. De a beszéd tárgyát képző poszthoz kapcsolodó kommentek szerzői sem állnak éppen a helyzet magaslatán. Szumma szummárum, olvasatukban az RSS trendi és haszontalan. Lássuk be, ez nem így van. Kevésbé jólinformált Olvasóim számára röviden felvezetném az RSS mibenlétét:
Az RSS (Really Simple Syndication avagy Igazán Egyszerű Hírszolgáltatás) egy olyan nagyszerű internetes formátum, amely lehetővé teszi, hogy egy adott webhely tartalmának bizonyos kivonatát egyszerűen, gyorsan megosszuk másokkal. A gyors szó jelen esetben annyit tesz, hogy a teljes oldal letöltése nélkül, csupán a kért információ jut el a látogatóhoz. Az említett jellemzőknél pedig a szabvány talán még fontosabb tulajdonsága, hogy nem felület-specifikus. Értem ez alatt, hogy egy RSS formátumú információ csatornát olvashatunk böngészőprogramok, kifejezetten erre a célra készült grafikus vagy szöveges módú alkalmazások, mobiltelefon, tenyérgép stb. segítségével.
Az RSS egy olyan hatékony eszköz, amelyet meg kell ismerni, meg kell tanulni használni, és meg kell tanulni élvezni minden cseppét! Nem pótolja a korábbi információszerzés forrásait, hanem roppant módon kiegészíti azt. Tegyük fel, adott egy kövér témakört felölelő webes magazin, melynek nyájas Olvasóm rendszeres látogatója. Miért is? Esetleg friss, naprakész hírmorzsákra vágyik, netán a fórum böngészésében leli kedvét? A divatos, korszerű kikötők mindezen tartalmakat már RSS-csatornán is az olvasó elé görgetik, felhívják figyelmét az újdonságokra. Az ilyetébb testetöltő adathalmazt lehetőségünk nyílik kifejezetten ezek tálalására szakosodott olvasóprogramok segítségével átnyálazni; de ugyanilyen népszerűségnek örvend a Mozilla házatáján bemutatott Live Bookmark! szolgáltatás is, amely böngészőn keresztül mintegy könyvjelző enged belekukkantani a legfrissebb tartalmakba. Ki-ki válassza meg a saját ízléséhez legközelebb álló módozatot, részemről, és eme rövid áttekintés alkalmával ez utóbb említett tálalási módszerrel barátkozunk meg.
A szemfüles webkalóz él a könyvjelzőtár nyújtotta előnyökkel; a leggyakrabban látogatott kikötőket egy csokorba gyűjti, majd a böngésző erre elkülönített sávjában feltünteti őket. Ezen forrógombokra naponta több ízben nyomást gyakorol; gyűjti az értékes információt. Vágókép. Képzeljük el azt, hogy ezen hivatkozások nem csupán ugródeszkaként tesznek jó szolgálatot, mindegyik egy RSS csatornát testesít meg. Egy legördülő menüben rögvest szemügyre vehetem a legfrissebb cikkelyek, esetleges fórumtémák és minden további olyan témakör szalagcímeit, melyet az ottlap készítői RSS csatornában is kínálnak. Ez miért jó? Kedves szellemes Olvasóm, úgy érzem, ezt már jó előre megfejtette előttem. Figyelemmel kisérhetem a számomra izgalmas taxonómiába tartozó friss jelentéseket, vitafonalakat, mindezt anélkül, hogy kutakodnom kellene az információ után, kvázi tálcán nyújtja felém a technológia legújabb vívmányát. Az Opera böngésző még olyan fortélyokra is szert tett, hogy képes a monitor előtt gubbasztó egyént riasztani, ha bármelyik általa nyomonkövetett pallettában újdonság bukkant fel. Az RSS eképpen nem váltja ki az internetes újságok feladatát, szükségszerűen kiegészíti azt.
