Az a kedvencem, amikor a négyes–hatoson a Süsü bemondja, kiveszi a fülébÅ‘l de még a homlokát is ráncolja, hogy micsoda ÓMG, majd amikor a következÅ‘ megállóban ott togyog mellette, bámul rá szelÃden hogy heló, a villamos meg zakatol tovább csendben, de hát ez csak a gyerekekre vonatkozik.
Ha rákattintasz a képre, bejön ugyanez a csaj meztelenül, na?
Szolgálati közlemény, avagy – többek között – kedves „l&m” kifejezésre keresÅ‘ olvasó.
Skacok, megszereltem a WordPress-t, mostantól mindazon kulcsszavakra is lesz eredmény, amelyek idáig esetleg négyszáznégyet dobtak, holott biztos voltál benne, hogy már pedig ilyen van. (Tudniillik a posztban az & karakter &-ként van ábrázolva, Ãgy HTML barát, blabla.)
Arra is gondoltam, hogy csupán irigységbÅ‘l, mert hogy Å‘ mekkel az ágyán alsógatyában a farkát vakargatva nézte csak ahogy a csomagokkal fordulunk párszor, meghát a csaja is milyen jól keres, és talán csak az én fogalmi hálóm szorul némi ápolásra, amikor a szemetes képét nem tudtam hirtelen összeegyeztetni a mosogató alatti szekrénnyel úgy mint ámblok, meg jár csak a bolond mezÃtláb, mire a papucs, amikor az egész kecóban háromcenti vastagon amibe léphetsz, és elvégre tényleg is, amikor hát ott a cseléd, azt úgy is zavarja, leviszi, meg ki is takarÃt téged a szarból. Három napig voltak lakótársaim, de már nincsenek. BASZOTTNAGY mosoly.
Björk Voltája annyira elektronikus és minimál lett, hogy az Innocense-nél azt hittem már Justin Timberlake album szól, de meg kell hagyni, lehet hogy populáris csak és azért, de a Wanderlust zsÃr.
Az Epihpany fejlesztÅ‘i tényleg annyira szerények, hogy a default könyvjelzÅ‘knél az anyámkÃnja free projektek közé már csak a sajátjuk nem fért be? Mindazonáltal a legjobb web browser, ever, én mondom. Már csak meg kéne szoknom és megoldást találni mindazon hiányzó funkciókra, amiket Firefoxban használtam, haha.
Leginkább az a baj, hogy a hazai tánc szcénában a hiphop performansz abban merül ki, hogy szanaszét mikszelt arenbÃre aerobik gyakorlatot végez egy csapat tinédzser.
Plaything consisting of a light frame covered with tissue paper; flown in wind at end of a string, látod, ez a kite, nem pedig az a bullshit, asszongya az ertéel, hogy sárkányszörf meg fakutya. Tiltsák be!
Az főiskolában a szűk folyosókon mindig olyan érzésem támad, mint ha Wolfenstein-t játszanék, futni kell gyorsan és lőni közben mindenkit, mondjuk az első epizódban a főellenséget elsőre csak cheat-tel tudtam legyőzni, aztán már amúgy is, de a kedvencem sokáig az maradt, amikor nyitom az ajtót, ő meg Guten Tag, én meg erre Ctrl, KLM, Ctrl, KLM, Ctrl, KLM, Ctrl, aztán megdöglik a genyó.
Úgy indult, hogy akkor két utcával megyünk csak arrébb, és úgy alakult, hogy végül édesapám elvitte a nagyját, Ancsinál is hagytam kicsit, a többit meg mi hoztuk ide, és most itt csövezünk a ferencvárosi cigánytanya legközepén. Úgy érzem magam, mint egy mocskos fedél nélkül, az egész életem pluszos szatyrokban, én meg ténfergek csak a városban ide–oda, hogy hol az otthonom – sehol.
Lehetne a sarokban egy szentély, a középen meg a nótbuk, a falak pedig egy baszott nagy ablak, a másik szobában meg egy kád, más nem kell, és egy tatami még, hogy aludni is legyen, meg bringatároló a lakás elÅ‘tt hogy legyen hol, ne a spájzba kelljen élire állÃtva. Nem kell bele ifon.
